A fatüzelésű kandalló környezetbarát, ugyanis az eltüzelt fát pótlandó új fatelepítéseket kell végezni. A növekedő facsemeték fokozott mértékben vesznek fel szén-dioxidot a levegőből, hiszen szükséges a növekedésükhöz. Az új ültetésű fatelepek a széndioxid felvétele miatt egy körforgást hoznak létre, azaz a fűtéssel a levegőbe bocsátott széndioxidot elnyelik az új telepítésű fák. Ennek következtében a szén-dioxid emisszió nulla. Egy köbméter bükk tűzifa kb. 200 liter fűtőolajat vagy 200 köbméter földgázt vált ki.
A helyesen felépített kandalló hatásfoka magas, környezet terhelése alacsony. A kandalló ajtóüveg nem kormos, mert a kandalló ajtóüveg légöblítést kap, így nem képződik korom az üveg környezetében és az üvegen.
Ha ez nem valósul meg, akkor az ábrán látható állapot áll be:
Hőtároló elem beépítésével a fűtési ciklus elhúzható. A hőtároló elem a fűtés felfutásakor, ill. a felfutás után is egy bizonyos ideig hőt vesz fel. Ezt a hőt a későbbiekben leadja a környezetének, akkor is, amikor az égés már kis intenzitású, vagy egyáltalán nincs parázs.
Ha a fűtés kezdetekor a környezet hideg, akkor az a cél, hogy minél előbb melegedjen a helység. Gondolhatnánk, hogy a hőtároló elem fokozottan vonja el a hőt a tűztér közvetlen környezetéből és ennek következtében a kandalló kevesebb hőt ad le a helységnek. A feltételezés nem alaptalan, de két tényező dolgozik ez ellen. Az egyik, hogy van egy természetes kéményhatás a kandallóban (a tűztér és a köpeny közötti térben), azaz alul a lábazatnál beszívja a kandalló a hideg levegőt, felül pedig a meleg levegő eltávozik. Kéményhatás Ennek következtében a hőtároló elem nehezebben tud hőt felvenni a hőtároló elemet körülvevő áramló és relatíve hideg levegőből, azaz a hőtároló elem lassan melegszik fel, vagyis csak kis mértékben vonja el a hőt a helység felmelegítését célzó összesen hőmennyiségből. Mindez nem így történne, ha nem lenne kéményhatás a kandallóban a tűztér és a köpeny között. A másik tényező, hogy az előbb leírt folyamatra rásegíthetünk átmenetileg egy ventilátorral. Indításnál várjuk meg, amíg felmelegszik a kandallóbetét (nem a kandalló köpenye), ugyanis könnyen túl hűthetjük a még éppen melegedő tűzteret a ventilátorral, aminek következtében lassabban éri el a tűztér az üzemi hőmérsékletet.
Ha nincs hőtároló burkolat beépítve, akkor a hőáramlás az ábrán látható módon történik, azaz jelentős hőmennyiség áramlik a felsőbb légrétegbe.
Ha hőtároló burkolat van beépítve, akkor a parázsfázisban, különösen az égés megszűnése után kisebb hőmennyiség áramlik közvetlenül a felsőbb légrétegbe, mert a hőtároló burkolat alsó és középső részéről is indul hőáramlás.
A hőátadás három fajtája, ismert:
- a hővezetés,
- a hőáramlás
- és a hősugárzás.
A hővezetés a kandalló köpenyében következik be. Általában minél jobb hővezető egy anyag, annál kisebb a hőtároló képessége.
A hőáramlást alapvetően a ciklikusan áramló levegő végzi el.
A hősugárzás közvetlenül melegíti a tárgyakat, így az embert is.
A kandalló kiemelkedő előnye a hősugárzás. A hősugárzás (radiáció) a hőenergia elektromágneses sugárzás révén történő terjedése. Az elektromágneses rezgés a látható és az infravörös tartományban van, vagyis ez a 0,4-40 µm közé eső hullámhosszúság.
Az ember a tűz használata óta megszokta és megszerette a sugárzó hőt, mely tulajdonságát az ember nem veszti el pár tíz év alatt, de generációk után se várhatóan. A kandalló játszadozó lángjai, vagy az izzó parázs a sugárzó hővel párosulva előcsalogatja az emberből az ősi beidegződött jóérzését. Érdemes a kandalló mellett valamennyi fahasábot is tárolni, mely illóanyagával tovább fokozhatja az élményt. Még intenzívebb élményt a nyitott kandalló alkotná, mert ott az égés során keletkező illógázok egy része is érezhető.
